Állami Foglalkoztatási Szolgálat

Válasszon Ágazati Párbeszéd Bizottságot!

Bemutatkozunk

Az ÁPB tv. 11.§ (1) bek. c) pontja alapján - az ÁRMB határozata értelmében, - a Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság 2011. január 1.-ei hatállyal megszűnt. (A megszűnés oka, hogy az ÁPB munkáltató oldalán résztvevő egyetlen érdekképviselet, a Magyar Gázipari Egyesülés párbeszéd bizottságbeli tagsága megszűnt.)

 

A Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság létrehozásáról szóló megállapodást 2004. március 4.-én írták alá az ágazatban működő hat gázszolgáltató vállalat (munkaadók) és a gázipari munkavállalói érdekképviseletek. A 2004. szeptemberi, háromoldalú Megállapodás alapján az ÁPB 2009. december 31.-ig működött.

 

A 2009. évi LXXIV. tv. (ÁPBtv.) értelmében az ÁPB 2010-ben újjáalakult. Az új ÁPB létrehozásáról szóló megállapodást a szociális partnerek 2010. január 25.-én írták alá.

 

A Bizottság jogállása

A Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság a TEÁOR 352 Gázellátás megnevezésű alágazatban működő munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek (szakszervezetek) együttműködési fóruma; amelyet az önkéntesség és egyenrangúság elve alapján, közös érdekeik egyeztetésére és képviseletére hoztak létre.

 

A Bizottság alapító szervezetei

Munkaadói oldal: Magyar Gázipari Egyesülés

Munkavállalói oldal: Gázipari Szakszervezeti Szövetség

 

A Bizottság fő tevékenysége:

  • együttműködés a gázipari alágazati szintű társadalmi párbeszéd erősítése és fejlesztése, a szociális párbeszéd intézményrendszerének kiépítése és működtetése érdekében
  • konzultáció a kormányzattal az ágazatot érintő kérdésekben, közös vélemény kialakítása az ágazatot érintő jogszabály-tervezetekről, átfogó ágazatpolitikai kérdésekről, stratégiákról,
  • tárgyalás az alágazat, ágazat területén kollektív megállapodások megkötéséről,
  • bekapcsolódás az Európai Unióban működő ágazati párbeszédbe.
  •  

    A Bizottság tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít:

  • a gázipar nemzetgazdaságban betöltött szerepének, elismertségének növelésére, arculatának pozitív kialakítására és közvetítésére,
  • az alágazatot és a munka világát érintő jogszabályokra,
  • a foglalkoztatás-, bér- és jövedelempolitikára,
  • oktatásra, képzésre,
  • környezetvédelemre,
  • munkahelyi egészségre és biztonságra, munkavédelemre,
  • munkaidőre és annak beosztására,
  • létszámleépítés miatt elbocsátott munkavállalók elhelyezkedésének segítésére,
  • az alágazati kollektív szerződésekre,
  • az EU-ban működő ágazati párbeszéd bizottságban való munkára,
  • a szociális béke fenntartása érdekében az alágazatban alkalmazható konfliktuskezelési (és megoldási) módszerek kidolgozására.
  •